|
2023-08-19 22:15:12, szombat
|
| |
| |
AUGUSZTUS 20. - A SZENT ISTVÁN NAP TÖRTÉNETE
Augusztus végéhez közeledve, az iskolai tanév kezdetére készülődve a legtöbb magyar család számára az utolsó igazi nyári kikapcsolódást szokta jelenteni az augusztus 20-i ünnep. A rendszerváltás óta ez a nap vált a legfontosabb magyar állami ünneppé. A történelem során azonban igen sok és különféle tartalom kötődött hozzá, amit érdemes áttekinteni. Mikor és hogyan alakult ki a Szent István-napi nemzeti ünnep?
A kezdetek
A szentekkel kapcsolatban általában könnyű dolgunk van, hiszen ünnepnapjuk szinte minden esetben haláluk - azaz égi születésük - napja. István esetében azonban ez nem pontosan így történt, bár a két nap (halála napja és ünnepnapja) nincs messze egymástól. Közismert a király Hartvik püspök által lejegyzett legendájából származó hagyomány, amely szerint István halálos ágyán Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta. A Szűz Máriával való kapcsolat azonban nem merül ki ennyiben, szintén a Hartvik-legendában szerepel, hogy István halála napjáért könyörgött is: ,,Közelgett éppen a jeles ünnep, ugyanazon Örökszűz Mária mennybevitelének az angyalok és az emberek előtt nevezetes napja; nagyobb irgalom reményét remélte, ha e nap örömei közt bomlana fel teste, ezt külön könyörgésekkel kérte; sóhajtozás s könnyek árán el is nyerte. Eljött hát az az áldott nap, melyet halála csakhamar még áldottabbá tett; körben állt a papság s a püspök atyák, az ispánok vezérlő kara s tömegestül a szolgák; középen feküdt a király, Isten kedveltje, a lelki szentség kenetét felvette, mi urunk Jézus Krisztus testének-vérének útravalójával felüdített szent lelkét [...] az Örök Szűz s a szent angyalok kezébe letette, hogy az el nem múló égi boldogság nyugalmára vezessék." Ennek megfelelően tehát ma is úgy tartjuk, hogy Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának, Benczúr Gyula festménye
Forrás: Wikimedia Commons
István kultuszának kezdeti elemét jelentette, hogy Székesfehérváron évről évre halála napján tartották a törvénylátó napokat, ám a döntő elem mégis 1083-as szentté avatása volt. Szent László ebben az évben a magyar keresztény hagyományok elmélyítésére tudatosan több szentet is (például Szent Imre, Szent Gellért) kanonizált - közülük a későbbiek során leginkább Szent István emelkedett ki. A ma is ,,használatos" ünnepnap innen datálódik, ugyanis a kanonizálásra (korabeli kifejezéssel: ,,oltárra emelésre") augusztus 20-án került sor, az István által építtetett székesfehérvári Szűz Mária-bazilikában. A későbbiekben följegyeztek több csodás gyógyulást is István sírjánál. Nem véletlen, hogy a király iránti tiszteletből a későbbi középkori uralkodóink is a legtöbb esetben mellé, Székesfehérvárra temetkeztek.
A Szent Jobb
Az ünnepnek egy másik fontos eleme a ,,Szent Jobb", a király kézereklyéje már a középkor óta. A középkorban a kézereklye a Bihar megyei Szentjobb község melletti monostorban volt elhelyezve, amely fontos zarándokhellyé vált. A Szent Jobbot a 15. században vitték Székesfehérvárra, ahonnan a török korban - nem teljesen ismert módon - került Dalmáciába, egészen pontosan Raguzába. Már a törököt kiűző I. Lipót is (akiről kevesen tudják, hogy a török kiűzése után Szent István mintájára ismét fölajánlotta az országot Szűz Máriának) vissza akarta szerezni az értékes ereklyét, ám hosszú alkudozás után csak Mária Terézia tudta ezt elérni 1771-ben. A Szent Jobb júliusban érkezett vissza Budára, óriási ünnepségek közepette, sőt az ünnepségeket a jövőre nézve is elrendelte, így Mária Terézia tekinthető a Szent István-nap alapítójának, bár az ünnep ma megszokott elemei közül a Szent Jobb-körmenet csak a 19. században vált rendszeressé.
A Szűz Mária-kultusz és a Szent István-nap
Szent István ünnepének formálódását végigtekintve nem lehet elfeledkezni arról, hogy az ünnep évszázadokon át erősen összefonódott a Szűz Mária-kultusszal is, hiszen maga a király imádkozott azért, hogy Nagyboldogasszony napján haljon meg, illetve ő ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Európában több nemzetnél - köztük a magyaroknál is - kialakult Szűz Máriának az adott népet és országot védő szerepéről szóló elképzelés. Magyarországon a Patrona Hungariae és a Regnum Marianum kifejezések írják le ezt, más-más jelentéstartalommal. Előbbi kifejezés Magyarország fő vallási védnökeként fogja fel Máriát, míg az utóbbi kifejezés sokkal inkább politikai jellegű, az István-legendáktól kezdve bizonyítja az ország szuverenitását a különböző középkori hatalmakkal szemben. A protestantizmus visszaszorítása érdekében a 17. századtól kezdve a ,,Regnum Marianum" új, ellenreformációs tartalmat nyert. A 18. század végétől a nemzeti öntudat kialakításában és a felvilágosodás elleni küzdelemben volt fontos szerepe, míg a Horthy-korszakban a Szent István-i Magyarország revíziós gondolatát is alátámasztotta. Jól látható tehát, hogy a középkorban Szent István ünnepe jelentősen összefonódott a Szűz Mária-kultusszal, majd az újkor folyamán fokozatosan elkülönültek egymástól, és István ünnepe egyre inkább világi, állami tartalmat nyert.
Képeslap a Szent Jobb körmenetről
A Szent István-nap állami ünneppé válik
Egy évszázaddal később, 1891-től lett munkaszüneti nap augusztus 20., ám támogatottsága nem volt egységes, ugyanis a protestáns felekezetek kevésbé lelkesedtek egy alapvetően katolikus gyökerű ünnepért. A Horthy-korszakban új lendületet vett Szent István kultusza és ezzel ünnepnapja is: minthogy a revíziós gondolat egyik alapvető hivatkozási pontja volt a Szent István-i birodalom, így kiemelt, revíziós vonatkozású eseménnyé is vált augusztus 20. megünneplése. Ekkor - a két világháború között - vált az ünnep állandó elemévé a tűzijáték is. A kultusz csúcspontját 1938 jelentette, amikor a király halálának 900. évfordulóján megtartották a Szent István-emlékévet, s ugyanekkor emelték a szent király napját nemzeti ünneppé.
Az ünnep egyéb népi hagyományai
Augusztus 20-ához (illetve az akörüli napokhoz) számos népszokás kötődött az évszázadok során. Ilyen például a ,,két asszony közének" nevezett népi hagyomány Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisasszony (szeptember 8.) között: az időszaknak varázserőt tulajdonítottak, ekkor kellett gyógyfüvet szedni, s ekkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. Bár az aratás kezdetét hagyományosan június végére, Péter-Pál napra (június 29.), a végét pedig július közepére (az apostolok oszlása, július 15.) tették, az aratás végéről és az új kenyérről megemlékező aratóünnep mégis - részben kormányzati támogatással - kezdett augusztus 20-ához kötődni. A századfordulótól az állam is bátorította ezt a hagyományt, mely fokozatosan vált országosan is elterjedtté, ezért már a Horthy-korszakban országszerte tartottak aratóbálokat vagy ,,a magyar kenyér ünnepét". Az ünnep ezen eleme a II. világháború után vált kiemelten fontossá, hiszen a Szent István-napnak tagadhatatlanul vallási (a Horthy-korszak óta pedig revizionista) tartalma is volt, amit a berendezkedő új rendszer igyekezett súlytalanná tenni.
A szocialista ünnep Forrás: Wikimedia Commons
Augusztus 20. a második világháború óta
Közismert, hogy végül az egész ünnepnek teljesen új tartalmat adtak 1949-től: erre a napra időzítették a népköztársasági (sztálini típusú) alkotmány hatályba lépését, így augusztus 20. a kommunista diktatúra idején ,,az Alkotmány ünnepévé" vált. Ezzel párhuzamosan Szent István ünneplése teljesen elhalványult, Szent Jobb-körmenetet utoljára 1947-ben lehetett tartani, még Mindszenty bíboros vezetésével. Az '50-es években a tűzijáték is átkerült április 4-ére (a felszabadulás ünnepére, mely hivatalosan a magyar állam legfontosabb ünnepének számított), és csak a '60-as évektől tartották ismét augusztus 20-án. Az ünnep pedig egyre több szórakoztató látványossággal, valamint kitüntetések, díjak átadásával bővült.
Augusztus 20. eredeti tartalmát Szent Istvánra és az államalapításra emlékezve a rendszerváltással nyerte vissza. Ekkortól indulhatott újra a Szent Jobb-körmenet is. Az országgyűlésben komoly vita zajlott róla, hogy melyik nemzeti ünnep (március 15., augusztus 20., október 23.) legyen a magyar állam fő ünnepe, míg végül a honatyák augusztus 20. mellett döntöttek (erről az 1991:VIII. törvénycikk rendelkezett). Mindez pedig a 2011-ben kihirdetett Alaptörvényben is kiemelt helyen szerepel. Napjainkra az aratóünnep motívuma is szépen beleilleszkedett az ünnepnap tartalmába: ország kenyerét és ország tortáját is választanak ez alkalomból. Az elmúlt évtized egyik fontos új elemeként jelent meg a Szent István-rend átadása. A kitüntetést még Mária Terézia alapította, ám 1946-ban megszüntették. Az új Alaptörvény hozta ismét létre a rendet, melyet 2013 óta adnak át az ünnepnapon.
SZENT ISTVÁN KIRÁLYHOZ 
Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala: 
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Névtelen (16. sz.)
Szenvedélyesen szeretjük Magyarországot!
Link
Isten éltessen, Magyarország!
Link
Magyarország az én hazám
Link
Ez az ország a hazád: rockopera - részlet
Link
Vadkerti Imre - Fehér Nóra: Hazám, hazám; Isten ujja megérintett
Link
Nagy Szilárd feat. Ragány Misa - Drága Hazám (Augusztus 20.) - hivatalos klip
Link
Kormorán zenekar - Húzd a harangot; Finálé
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nemzeti ünnep |
|
|
|
Címkék: ellenreformációs, székesfehérvárra, beleilleszkedett, székesfehérváron, századfordulótól, mennybevitelének, államalapításra, látványossággal, behomályosodott, protestantizmus, székesfehérvári, népköztársasági, tagadhatatlanul, tulajdonítottak, országgyűlésben, visszaszorítása, szenvedélyesen, rendszerváltás, magyarországot, zarándokhellyé, szuverenitását, könyörgésekkel, alaptörvényben, támogatottsága, alátámasztotta, felvilágosodás, magyarországon, kialakításában, kikapcsolódást, megszüntették, elmélyítésére, kanonizálásra, összefonódott, felszabadulás, útravalójával, végigtekintve, iskolai tanév, legtöbb magyar, utolsó igazi, augusztus 20-i, legfontosabb magyar, történelem során, szentekkel kapcsolatban, király Hartvik, jeles ünnep, emberek előtt, püspök atyák, ispánok vezérlő, lelki szentség, szent angyalok, törvénylátó napokat, döntő elem, Szent István-nap, SZENT ISTVÁN NAP TÖRTÉNETE, Szent István-napi, Magyarországot Szűz Máriának, Szűz Máriával, Örökszűz Mária, Jézus Krisztus, Örök Szűz, Szent István, Benczúr Gyula, Wikimedia Commons, Szent László, Szent Imre, Szent Gellért, Szűz Mária-bazilikában, Szent Jobb, Szent Jobb”, Szent Jobbot, Szűz Máriának, Mária Terézia, Szent Jobb-körmenet, Szűz Mária-kultusz, Szűz Mária-kultusszal, Patrona Hungariae, Regnum Marianum, Regnum Marianum”, Szent István-i Magyarország, Szent István-i, Szent István-emlékévet, Szent István-napnak, Szent Jobb-körmenetet, Szent Istvánra, Szent István-rend, SZENT ISTVÁN KIRÁLYHOZ, Szűz Mária, Vadkerti Imre, Fehér Nóra, Nagy Szilárd, Ragány Misa, Drága Hazám,
|
|
Offline
